70 éve kezdte meg pásztói szolgálatát a tudós szerzetes, Rajeczky Benjamin

Gortva János: 70 éve kezdte meg pásztói szolgálatát a tudós szerzetes, Rajeczky Benjamin

Éppen 70 esztendeje, 1945 tavaszán kezdte meg pásztói perjelként szolgálatát Rajeczky Benjamin, a nemzetközi hírű zenetudós, ciszterci szerzetes. Írásomban ennek az évfordulónak a kapcsán igyekszem feleleveníteni az életét és szellemiségét. Pásztón mindmáig nagyon sokan egyszerűen csak Béni bácsiként emlegetik, közvetlen személyiségére sokan emlékeznek, emlékét a városban emlékszoba is őrzi, életéről és korai tevékenységéről azonban keveset tudnak. Bár 1950 októberében a rend tagjai kénytelenek voltak elhagyni a rezidenciát, a perjel haláláig Pásztón élt szülei házában, tehát szolgálata valóban egy életre szólt, függetlenül attól, hogy 65 évvel ezelőtt a rendet felszámolták.

Béni bácsi 1901. november 11-én – anyakönyvi bejegyzése szerint este 8 órakor – látta meg a napvilágot Egerben. A világ szerzetesi nevén, Benjaminként ismeri, azonban születésekor még a Rajeczky Ferenc Imre nevet kapta. Édesapja, Rajeczky Gábor Ottó géplakatossegédként dolgozott fia születésekor. Az ifjú Rajeczky Ferenc mindössze 16 éves volt, amikor 1917-ben belépett a ciszterci rendbe, ekkor vette fel ma ismert nevét, a Benjamint. Ezután innsbrucki tanulmányai következtek, az itteni egyetemen hallgatott teológiát és természetesen zenetörténetet is. 1926-ban szentelték pappá, ekkor doktorált teológiából is. Hamarosan Budapestre kellett utaznia, itt kapott tanári feladatokat és itt dolgozott egészen 1945-ig. Ezek az évtizedek meghatározóak voltak az életében, hiszen 1932 és 1935 között például Kodály Zoltántól tanulhatott. A Budapesten töltött csaknem két évtized alatt országosan elismert zenepedagógussá vált, aki egész életével és személyiségével diákjai példaképe volt.

1945 azonban az ország és Rajeczky Benjamin életében is jelentős változásokat hozott. Endrédy Vendel zirci apát őt küldte Pásztóra, hogy perjelként szervezze újra a ciszterci rend pásztói rezidenciáját. A tervet Czapik Gyula egri érsek is támogatta, hiszen még a pásztói plébánia földjeit is átengedte volna a rezidenciának. Rajeczky Benjamin pedig ideális jelölt volt a feladatra. Idős szülei ekkor már Pásztón éltek, tehát a települést ismerte, ugyanakkor elismert és gyakorlott tanár volt, Endrédy apát pedig egy pásztói gimnázium létrehozását tervezte. Így került tehát Rajeczky Benjamin Pásztóra.

Három rendtaggal kezdődött meg a rezidencia újjászervezése, azonban a lakosság földéhsége miatt ez egyáltalán nem volt könnyű feladat, nagyon szűkösen gazdálkodhattak csupán. Ugyanakkor a tanítás is fontos volt a rendtagok számára, a helyi polgári iskolában tanulókat készítették fel latin nyelvből a vizsgákra, illetve a gazdálkodási ismereteiket is igyekeztek átadni. Rajeczky természetesen emellett Budapesten is tanított, egyebek mellett a Zeneakadémián. A nehézségek azonban az idő előrehaladtával egyre csak sokasodtak. 1948-ban államosították az iskolákat, ezzel a ciszterciek tanítási tevékenysége is megszűnt, s néhány esztendővel később a rendet is feloszlatták. 1950. október 15-én a szerzetesek elhagyták az apátság épületét. Ekkor már nem csak a Rajeczkyvel érkező néhány szerzetes élt itt, hanem azok is, akiket 1950. június 18-án a ciszterciek budapesti tanárképzőjéből deportáltak Pásztóra.

Rajeczky Benjamin azonban nem hagyta el Pásztót. Átköltözött szülei házába és egészen haláláig itt élt, papi hivatását pedig mindvégig gyakorolta. A rend feloszlatását követő évtizedekben tudósként és pedagógusként továbbra is nemzetközi hírű és értékű munkássága mellett rendkívül népszerűvé vált Pásztón. Élete máig példája annak, hogy az ember az elveihez és hitéhez hűen akár kedvezőtlen környezetben is tud maradandót alkotni. 1989-ben bekövetkezett haláláig Pásztó és Budapest között ingázott, folyamatosan tanított. 1989-ben Pásztón hunyt el, földi maradványai a Szent Lőrinc Plébániatemplom altemplomában nyugszanak. Emlékét köztéri szobor, zeneiskola és emlékszoba is őrzi a városban.

A perjel emléke ma is élő, hiszen halálának 25 évfordulójáról is méltó módon megemlékeztek 2014-ben, s művészettörténeti szempontból is jelentős, hogy 2009-ben restaurálták a tudós szerzetes miseruháját, amely 1846-ban készült, s az eltelt közel két évszázad alatt jelentős mértékben károsodott.

Rajeczky Benjamin 1945-ben kezdte meg a pásztói szolgálatát, tehát a 70 éves évforduló igen jelentős, de ugyancsak aktuálissá teszi a témát a tény, hogy a pásztói ciszter rezidencia ma ismert épületét éppen 300 éve, 1715-ben kezdték építeni.